„… a tétlenség bűneitől a tevékenység szabadít meg.” (Seneca)
A legtöbb felnőtt ember számára a munkanélküliség – különösen hosszabb távon – lelki következményeit tekintve, rendkívül romboló hatású. Elsősorban azért, mert szinte nincs olyan pszichés szükséglet, amelynek kielégítését ne befolyásolná részben, vagy akár jelentősen. Csak néhányat említve:
- társas kapcsolatok;
- kommunikáció;
- önmegvalósítás;
- teljesítmény;
- megbecsültség érzés;
- biztonság;
- autonómia;
- gondoskodás.
A lelki szükségletek mellett azonban akár a megélhetéssel összefüggő fiziológiai, azaz alapszükségletek is veszélybe kerülhetnek. Az egyedül élőket, továbbá a hagyományos szerepekben és családmodellben gondolkodó férfiakat a munkanélküliség lelki hatásai súlyosabban érintik. A következmények azonban gyakran kihatnak nemcsak az elhelyezkedés további sikerességére, hanem a napi tevékenységre is. Ide sorolható:
- szégyenérzet;
- bűntudat;
- kiszolgáltatottság érzet;
- tehetetlenség érzet;
- önbizalom hiány;
- inkompetencia érzet
- bizonytalanság.
Ezek a problémák az önértékelés zavarán túl pszichés megbetegedések alapjai lehetnek, amelyek tovább ronthatják az elhelyezkedés lehetőségeit. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nem csak az munkanélküli, akinek nincs munkája, hanem az is aki, munkahelyén tétlenségre, vagy képességei alatti munkára van kárhoztatva.
Ha ilyen jellegű problémában segítséget igényel, keressen bennünket a kapcsolat oldalon megadott számon vagy az elektronikus levélcímen.